Erdő

Szeretnélek hosszasan megölelni

.

Szeretnék találni egy hatalmas mezőt, aminek kisétálnék a közepére és bátorságot vennék arra, hogy szabadnak érezzem magam. 

 Még mindig esik. 

Az éneklés felszabadít. Nyugalmat és mosolyt ad, na meg persze vágyakozást kelt.

Revision. Hang. Dualitás, hasadás. Lélegzet. 10-10-'11

Egy égből rohahó tornádóval kezdődött minden.

Vad szél volt, akár egy dámvad az erdőszélen.

Gyorsan kopogás nélkül rontott be,

csakugyan így rohant el egy fáradt csodával.

Elszáguldott egy távoli tájra, az Örökre Szépek bolygójára,

de jóságának csíráit itt hagyta Bent.

Az utóviharok után lassan kiderült az ég

és most arra kér, hogy teremtsek Szivárványt 

a lezuhanó esőcseppekből a meleg napsugarakkal.

Hát teremtek én szivárványt; szép Színeset!